Az Ida hurrikán miatt sem a mérgező vegyi anyagokat semlegesítő égetés, sem a levegőminőség monitorozása nem működött a Mexikói-öbölben. Megbecsülni sem lehet egyelőre, hosszú távon milyen egészégügyi következményekkel járhat a vélhetően erősen szennyezett, helyi levegő.
Több orvos is tiltakozásképpen a bank londoni központja előtt tüntetett, hogy felhívják arra a figyelmet, hogy ne fektessenek fosszilis tüzelőanyagokba.
„Fit for 55” – ezzel az uniós szóalkotással kell megbarátkoznunk a következő évtizedre. A kifejezés arra utal, hogy az Európai Unió készen áll arra, hogy 2030-ra a károsanyag-kibocsátását – az 1990-es évet alapul véve – 55 százalékkal csökkentse. Ez a középtávú terv annak érdekében, hogy 2050-re elérhetővé váljon a kibocsátássemlegesség.
Az olyan online divatmárkák, mint az Asos vagy a Boohoo által árult ruhadarabok fele szűz, vagyis közvetlenül kőolajból származó műanyagból készül – számolt be a Guardian a Royal Society for Arts, Manufactures and Commerce (RSA) kutatásáról.
Még Donald Trump nyitotta meg az alaszkai vadont az olajkitermelők számára, de alig akadt érdeklődő. A kevés kiváltott engedély sorsáról egy hatástanulmány elvégzése után dönt az amerikai belügyminisztérium.
A válságkezelésre fordított költségvetések több, mint 80 százalékából a legszennyezőbb szektorokat támogatta számos ország.
Egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az energiatortából a megújulók, ám ezek a források jelenleg nem minden esetben képesek az energetika problémáira teljeskörűen megoldásokat nyújtani. A sürgető cél a néhány évtizeden belüli karbonsemlegesség, ehhez azonban új energiaforrásokra lesz szükségünk, vagy a meglévők hatékonyságát kell jelentősen megnövelnünk? Szakértők mondják el, hogyan látják az energia jövőjét.
A világjárvány miatt kevesebb fosszilis tüzelőanyagot égettünk el. Ennek jelentős egészségügyi hatását a kutatók szerint hónapok, sőt, évek múlva is érezhetjük.
Amíg le nem zárulnak az egyeztetések, szünetelteti a munkálatokat a Mol a védettség alatt álló területen.
Ázsiában különösen rosszak az adatok, a kontinensen minden harmadik ember a rossz levegő miatt halt meg.
Sok szempontból rossz év volt 2020, de szerencsére történtek jó dolgok is. Ilyen például, hogy Európa az elmúlt egy évben több energiát termelt megújuló forrásból, mint a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből.
Az atomenergia a mix negyedét adja.
Megosztja a cseh kormányt a szénbányászat, de ez nem csoda, hiszem az ország energiaellátásának 40 százalékát még a fosszilis tüzelőanyag adja.
A fatüzelésű eszközök miatt nagyon megnőhet az otthonokban a beltéri légszennyezés.
2009-ben még több mint 220 százalékkal volt drágább napelemparkot építeni, mint szénerőművet. Mostanra fordult a kocka.
Amolyan kettő az egyben megoldással rukkoltak elő amerikai kutatók: a légkörbe kerülő üvegházhatású gázokat és az élelmiszer-pazarlást is csökkentenék egyszerre.
Egy új kutatás szerint ha az EU el szeretné érni a klímacélokat, akkor a villamosenergia-hálózatokat kellene fejlesztenie, és ennek a költségei is jelentősen csökkenthetők, ha figyelembe veszik a helyi megújuló energiaforrásokat.
Magyarország nincs aközött a hét ország között, amelyek a legszennyezőbb módon nyernék a villamosenergiát 2030-ig.
Németország importálna is hidrogént, ammónia formájában és vezetékrendszert is kiépítenének a terveik szerint, hogy megújuló energiaforrásokból előállított hidrogént tudjanak behozni az országba.
Az 50 legnagyobb bank gyakran támogat környezetszennyező projekteket egy friss kutatás szerint, pedig néhány belső szabállyal könnyedén meg is akadályozhatnák ezt. Persze csak akkor, ha van erre irányuló akarat.
